Június 4-én
Tárkány Művek, Ferenczi György és a Rackajam, Csík Zenekar, Dresch Mihály
Tárkány Művek
Mi jut eszébe egy külföldinek a magyar zenéről? A népzene, a számtalan magyar dzsesszmuzsikus - s végül, de nem utolsó sorban: Bartók Béla. Ezek a hazai kincsek mind tartópillérei a Tárkány Művek zenei világának.
A zenekar, melyet kevesebb, mint két éve alapított a zeneszerző-dalszövegíró és a Tárkány Művekben cimbalmon játszó Tárkány-Kovács Bálint, egy igazi és kivételes örököse a két világháború közötti sanzonos dalkultúrának és magyar dzsessz, folk hagyománynak, Bartók Béla szellemiségének hatásával. Azonban ezeken a felismerhető zenei gyökereken túl, a Tárkány Művek dalai mégis összehasonlíthatatlanok és egyediek.
Ferenczi György és a Rackajam
A Rackajam megdöbbentően érdekes fúziós, 21. századi városi népzenét játszik. Határozatlan keverékében jelen van a Rock ´n Roll, a Soul, a Blues és az anyanyelvi zene.
Ferenczi György a legszabadabb muzsikusok egyike, ez jól látszik a pályáján meglépett stílus-kirándulásokon. Rengeteg játékosság, ötlet és svung van a dalaiban: egyszer bluesos, egyszer népzenei, hol szájharmonikán, hol hegedűn.
Csík Zenekar
A Magyarországon immár 23 éve működő Csík Zenekar elsősorban a magyar népzene hiteles tolmácsolója. Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehetőséget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, de kellemes élményt. Bátran mondhatjuk, hogy a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott, igazán érdekes és sikeres ötvözését egy új műfaj megteremtésével hozták létre.
Június 5-én
Vivat Bacchus, Bognár Szilvi és az EtNoé, Fanfara Complexa, Makám és Robinzon Kruzo, Dűvő együttes
Vivat Bacchus
A mindig vidám hangulatot teremtő Vivat Bacchus énekegyüttes a kulturált borfogyasztás és a mulatozás igéjét saját szerzeményű bordalokba öntve lépett be a köztudatba. Repertoárjukban fölfedezhetõ a népi folklóron kívül sok más stílusirányzat is, mint például jazz, blues vagy rock and roll, – mint bordal! Ez pedig azért lehetséges, mert dalaik túlnyomó része saját szerzemény. Esetenként híres magyar költők megzenésített boros verseit, de főleg saját verseket, meséket zenésítenek meg.
Bognár Szilvi és az etNoé
Bognár Szilvia egészen fiatal kora óta énekel, és ugyanilyen régóta keresi, kutatja azokat a műfajokat, formákat, együtteseket, amelyekben megmutathatja, mit is jelent számára az éneklés. Tizenévesen népdalkörben és népzenei bandával énekelt, érettségi után az elektronikus zenét játszó Anima Sound Systemhez csatlakozott. Később a többek között bolgár, szerb, görög és korzikai dalokat előadó Vándor Vokál, a többféle stílust keverő Makám énekeseként, a Magyar Állami Népi Együttes vagy az énekelt versek világában élen járó Sebő-együttes vendégművészeként kereste az utat. Dolgozott a régizene követeként ismert Kónya István lantművésszel is, Szalóki Ágival és Herczku Ágnessel pedig a Szájról szájra nevű népzenei produkciót hozták létre. Az utóbbi két-három évben aztán összegyúrta és megszűrte ezt a sok-sok tapasztalatot, és fantasztikus saját lemezekkel rukkolt elő.
Az énekesnő újabb világzenei produkciót hozott létre (etNoé), s bár továbbra sem lép ki a különféle etnikumok népzenéinek bűvköréből, új csapata határozottan progresszívebb hangzásvilággal jelentkezik.
www.bognarszilvia.hu
Fanfara Complexa
A Fanfara Complexa moldvai tánczenét játszó zenekar. Az együttes a legjobb, főleg fiatal, moldvai és jazz-zenében jártas muzsikusok legújabb formációja, akik rendkívül pörgős balkáni és román népzenei elemekre épülő kortárs ethnozenét és moldvai tánczenét játszanak, amelyet lehet ugyan hallgatni is, de nehéz megállni tánc nélkül. Bregovich és Boban Markovich forogna a sírjában, ha nem élne. A hagyományos furulya-koboz-dob hangszerösszeállítás a Moldvában manapság népszerű szaxofonokkal egészül ki. A zenekar tagjai rendszeresen utaznak helyszíni gyűjtésekre. A személyes kapcsolat kialakítása eredeti zenészekkel máig alapélmény és inspiráció forrása számukra.
Makám & RobinZon KruZo
A világzene nemzetközileg elismert hazai követe, a Makám 1984-ben alakult. A zenekar pályafutása két korszakán átível a tradíció és a modernitás, kelet és nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése. A Krulik Zoltán alapította együttes kezdetben az etno-avantgard kelet-közép-európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot (1984–1990) finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein (1990–1999) melyben az afro-amerikai zene, a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágába.
2010-ben a Makám tagjaiból és vendégművészek részvételével RobinZon KruZo néven egy új formáció alakult, melynek dalai nem a megszokott makámos zenei világot tükrözik, jóval inkább egy urbánus folklórt képviselnek mind zeneileg, mind szövegvilágukban.
Dűvő Népzenei Együttes
Az együttes magyar népzenét játszik, elsősorban a hagyományokat őrző stílusban. 1981-től koncertezik önálló zenekarként. Az együttes Magyarországon több rangos fesztivál résztvevője, táncegyüttesek kíséretében, koreográfiák zenéjének összeállításában, elkészítésében is partnerek, állandó kísérőzenekara a Jászság, a Nógrád és a Balassi Táncegyütteseknek. Tánctáborok, táncházak, tanfolyamok zenei kíséretét is ellátják, és muzsikálnak más, folklór jellegű rendezvényeken is.
A magyar EU-elnökség hivatalos programja
A Rozárium nagyobb térképen való megjelenítése
Megközelítés autóbusszal
A Lépcsős utca (Campona) megállótól kb. 200 m, a Móricz Zsigmond körtérről induló 33, 33A és 33E jelű, a Kosztolányi Dezső térről induló 114, 213 és 214 jelű, a Kosztolányi Dezső térről induló, a 7-es út, Szoborparkot érintő 150 jelű, a Csepel Szent Imre térről induló 138 jelű, Diósd felől a 13 és 113 jelű járattal.
Megközelítés vonattal
A Budatétény (Campona) megállóhelytől kb. 200 m, a Déli pályaudvarról induló személyvonattal.
Ingyenes, többszintes gépjárműparkoló található a Campona Bevásárló és Szórakoztatóközpont mögött.